Miért van jelen a szélsőjobboldal ilyen erősen Magyarországon? Mik ennek az okai, egyáltalán létezik-e objektív mérőszám ezen attitűdök mérésére, és, mi lenne a megoldás ezek kiküszöbölésére? A Political Capital eszköze segítséget nyújt ebben, a helyzet megoldásáig azonban még hosszú út vezet.

A Political Capital kezdeményezése a DEREX (Demand for Right-wing Extremism), azaz a jobboldali extremizmus index, ami azt vizsgálja, az egyes európai államokban mennyire jellemző a társadalomban a szélsőjobboldali attitűdök jelenléte. Ebből kapunk egy százalékos indexet, ami jó támpont az országok közötti összehasonlításhoz, akár éves változásokat is vizsgálva. Európában évek óta tendenciózusan növekszik a jobboldali ideológiákra nyitott válaszadók száma, így arra is választ kellene találnunk, milyen tényezők állnak az ilyen irányú változás mögött, mik azok a politikai, társadalmi események, amik közvetlen, vagy közvetett módon tudják befolyásolni ezt a viszonyulást. 

A DEREX a ESS kérdőív magyar adataival dolgozik. A European Social Survey minden évben egyrészt visszatérő témákkal kapcsolatban kérdezi az embereket (bizalom, politikai attitűdök, szubjektív jólét, társadalmi kirekesztés, vallás, identitás, szocio-demográfiai jellemzők, emberi értékek), másrészt mindig kitér az éppen aktuális, az embereket legjobban megmozgató politikai, társadalmi eseményekre is, mint idén a menekültválság. A kapott százalék mögött tehát rengeteg adat, összefüggés van, amit részletesen lehet elemezni, és közelebb jutni az okokhoz, miértekhez.

A módszertan nehézségei

A szélsőjobboldali eszmék iránti kereslet változás egy térben és időben eléggé heterogén jelenség. Éppen ezért nehéz egy ilyen kutatást objektív mutatókkal végigvinni, mert igen gyakran különböző országspecifikus tényezők is közre játszanak a szélsőséges attitűdök változásában. Bernt Hagtvet norvég politológus pszichológiai, történeti, szociológiai és politikai, Knigge pedig inkább gazdasági, társadalmi és politikai okokkal magyarázza a jelenséget. A teóriák közötti választóvonal, hogy az egyik szerint a szélsőségek iránti kereslet, míg másik inkább a kínálatot tartja a folyamat motorjának. Ahhoz azonban, hogy teljes képet kapjunk, szerencsésebb mind a kínálati, mind a keresleti oldalt elemezni, mert a keresletből, és a kínálatból sem következik egyértelműen a másik. Ha például nagy a kereslet a jobboldali extrémizmus iránt, még nem termelődik ki magától a  politikai képviselet, viszont a politikai pártok sem tudnak hosszútávon működni társadalmi igény nélkül. Kereslet nélkül is létrejöhetnek szélsőjobboldali politikai közösségek, ennek okát valószínűleg hosszútávú történelmi és politikai tradíciókban találjuk, mint például az önkényuralmi, vagy autoriter rendszerek jelenléte és szerepe a múltban, vagy a szocializmus, világháborúk öröksége, esetleg olyan máig feldolgozatlan történelmi traumák, mint a trianoni szerződés.

A társadalom, ami a pirézeket is gyűlöli

A magyarországi adatok nem mutatnak túl hízelgő képet hazánkról. A DEREX felmérése szerint Törökörszág és Lettország után a harmadik legelőítéletesebb társadalom vagyunk. Aggasztó számokat kaptak a szexuális, és faji kisebbségekkel szembeni intoleranciára, őket a társadalom az évek teltével egyre kevésbé fogadja el, ami éppen az Európai Uniós társadalmi fejlődéssel ellentétes irányba viszi az országot. Az intolerancia azonban gyakran egybeesik a félelemmel. Fenyegetve érzik a saját világképüket, értékrendjüket a társadalom kisebb közösségeitől, és erre negatív töltetű reakciókkal válaszolnak, ami különböző helyeken nyilvánul meg, mint a közösségi oldalak, különböző társadalmi interakciók, ahol erőszakos, megfélemlítésre alkalmas viselkedéssel lépnek fel. Ennek egyik kárvallotjai a nyíltan LMBTQ emberek, az évenként megtartott Pride-on láthatjuk, hogy mi szokott történni a környező utcákban. A legfrissebb adatok a 2014-2015-ös évre vonatkoznak a DEREX oldalán. Az index számunk ugyan enyhe csökkenő tendenciában van, a 2013-as évhez képest két százalékponttal alacsonyabb, és főleg a csúcstartó, 21%-os index-el rendelkező 2009-es évhez képest jó adat a mostani tíz százalék, azért még mindig aggasztó pár adat.

A társadalom 54%-a van például azon az állásponton, hogy korlátozni kellene a meleg és leszbikus emberek jogait a szabad életre, és, hogy a bevándorlás, migráció, és annak következményei az országra nézve gazdasági, társadalmi szempontból negatív eredménnyel lesznek. A bevándorlásra vonatkozó adat egyébként sok országban elég magas, nálunk azonban nem negatív tapasztalatok okozzák ezt a jelenséget, hanem az ismeretlentől való félelem. Nem volt ugyanis olyan menekülthullám a mai állampolgárok életében, aminek forrása nem valami hasonló kultúrájú, értékrendű társadalomból indult volna el. Így az egyetlen véleményformáló eszköz, amiből tájékozódhatnak, az a média, ami sokszor manipulatív, emocionális szintre ható híreket közöl az eseményekről.

Azonban az egy téves állítás, hogy az idegengyűlölő, homofób attitűd egyértelműen összeköthető a jobboldali értékorientációval. A válaszadók 22%-a sorolható csak be ugyanis a jobboldali értékekkel rendelkező kategóriába, akik vallásos, tradicionális beállítottsággal, szabálykövetéssel és rendpártisággal definiálják magukat. Mivel a többi, szélsőjobboldaliként értelmezett szempont sokkal inkább jellemző a társadalomra (homofóbia, menekültellenesség, stb), ebből az következik, hogy ezek a fogyatékosságok ideológiai skálától függetlenül jelen vannak a társadalomban.

A rendszerellenesség alindex azt vizsgálja, hogy mennyire elégedetlenek az állampolgárok az őket körülvevő politikai intézményekkel, személyekkel, a politikát alakítókkal, legyen az országon belüli (parlament, kormány, politikusok), vagy nemzetközi (Európai Unió, ENSZ). Magyarországon ez az érték hagyományosan magas, 20-30% között mozog, ami betudható a folyamatos politikai csalódásoknak, a szinte állandó, és magas szintű korrupciónak, a részvételi demokrácia hiányának, valamint a szocializmus örökségének. Távol érzik magukat attól a politikai rendszertől, ami az ő képviseletükként funkcionálna elvileg.

A félelemre, bizalmatlanságra, és pesszimizmusra vonatkozó érték (15%) viszont soha nem volt olyan alacsony, mint a 2014-2015-ös időszakban. Ez az adat arra vonatkozik, hogy az emberek mennyire érzik bizalmatlannak magukat más emberekkel szemben, illetve, hogy hogyan értékelik az ország és háztartásuk anyagi helyzetét.

És, hogy miért fontosak ezek az adatok? A menekült- és bevándorló krízisben, ami kétségtelenül az Európai Unió számára egy nagy veszély, és próbatétel, ami megmutatja, hogy mennyire összetartó, és működőképes politikai szervezet is valójában, abban Magyarország teljes kudarcot vallott. Nem a valódi politikai veszélyt (azaz a szervezet széthullását, kétsebességes uniót) láttak benne, hanem potenciális politikai tőkét, amit úgy tudtak szavazatokra váltani, hogy kihasználták a magyar társadalom igen magas szintű fogyatékosságai egyikét, a xenofóbiát. Így jöhettek a nyíltan uszító plakátkampányok, a nemzeti konzultáció, valamint most a népszavazás is, amikkel a magyar kormány ugyan Európa bástyájaként, új Hunyadiként próbál díszelegni, nem történik azonban semmi más, mint politikai tőke kovácsolása, és a közbeszéd olyan szintű tematizálása, hogy a háttérben milliárdos szintű korrupciós ügyek is simán elsiklanak az állampolgárok szeme elől. Egyáltalán nincs rendben, hogy a kormány ezt a fajta machiavellizmust folytatva tartja magát hatalmon, és a felelősséget is vállalnia kell majd akkor, amikor Európa haladóbb politikai vezetése megunja majd az Unió puszta haszonélvezőinek regnálását, akik nem vállalnak közösséget az olyan ügyekben a többi tagországgal, mint most a menekültválság. Beláthatatlan társadalmi következményei lehetnek a kormányzati szinten működő xenofób hergelésnek, főleg akkor, ha nem leszünk tagjai egy olyan ellenőrző, és normamutató nemzetközi szervezetnek, mint az Európai Unió.

Ha olvasnál több hasonló cikket, és nem szeretnél lemaradni a következőről sem, kérlek nyomj egy "tetsziket" a Facebook oldalra, itt a link! Köszi, ha megteszed, szuper vagy!

a DEREX index honlapját itt
a részletes tanulmányt az adatokról pedig itt találod